Sziasztok :) Először is szeretném felhívni a figyelmeteket az új kinézetre, remélem bejön ;) Másodszor pedig létrehoztam egy facebook csoportot, hogy könnyebben menjen a kapcsolat tartás (itt a link: Facebook csoport ). A csoportban minden fejezetet megosztok, egy-két ízelítőt a következő fejezetekből stb. A harmadik és egyben utolsó hír, hogy 16.-án én is ott leszek a Barba Negrás koncerten (egy újabb hely meghódítása :3) és szeretnék Veletek találkozni ^_^ Aki jelen lesz azzal koccintunk :) Jó szórakozást, hagyjatok nyomot magatok után :) Puszi, A.F.
U.I.:Ezúttal nem egy Paddy and the rats nótával jöttem, de remélem ezt sem vetitek meg :) Én személy szerint nagyon bírom :3
12.Fejezet
Miután az imádkozással végeztem az arcára pillantottam. Teljesen ellazult álmában. Szája enyhén elnyílt, halkan vette a levegőt. Meg akartam érinteni...Lassan és óvatosan emeltem fel a kezemet, hogy végigsimítsak vele az arcán. Szemöldökét abban a pillanatban összevonta és megrándult álmában. Tehát nem szereti ha piszkálják...-tűnődtem. Ki akartam csusszanni mellőle, mert úgy éreztem menten szomjan halok. Ujjai a csípőmbe mélyedtek, combja pedig már az ágyékomon pihent. Ó, basszus, basszus, basszus! Ne merészeld! Meg ne moccanj!-minden könyörgés haszontalan volt, egyre szűkösebbnek éreztem a nadrágom. -Aideen egyből érezni fogja... Most az egyszer hervadj le!-szívesen vertem volna a fejem a falba. Vettem pár mély lélegzetet míg próbáltam rájönni, hogy mihez is kezdjek ebben a szituációban.
A nő ismét megmoccant, ám ezúttal kinyitotta a szemét és felpislogott rám a szempilláin keresztül.
-Jó reggelt!-mosolyogtam, hátha nem veszi észre, hogy a "haverom" is felébredt.
-Mhmmm...-tudtam, hogy még nagyon kómás, másképp már sikítva ugrott volna fel. Csak tudnám miért ilyen velem...
-Kérsz egy kávét?-próbáltam kiutat keresni az egyébként meglepően kellemes helyzetből.
-Mást kérek...-sandán mosolyogva csúsztatta lejjebb a lábát majd ismét vissza. A lélegzetem elakadt a mozdulattól.-Teát és pirítóst...-azzal elfordult és a másik oldalára hengeredett így eltávolodva tőlem.
Ha nem lett volna már egyébként is padlón az állam, most biztos oda koccant volna. Mély lélegzetet vettem és úgy döntöttem nem hagyom annyiban. Ugyanazzal a mozdulattal a hátához simultam.
-Szóval pirítós...-miközben a fülébe mormoltam a szavakat, ujjaim a csípőjén simítottak végig.-és tea...-beleharaptam a fülcimpájába mire felsóhajtott.
-Bernát...ha nem fejezed ezt be, kénytelen leszek eltörni a kezed...és az fáj, hidd el!-hangja halk volt és erotikus, szöges ellentétében a mondanivalójával. Nem bírtam megállni a nevetést.
Fejcsóválva ültem fel és néztem le rá. Olyan picinek tűnt, elveszett az ágyneműben.
-Pokoli egy nő vagy...-morogtam és a konyhába indultam, hogy pirítóst és teát gyártsak őnagyságának. Még hallottam ahogy helyeslően dünnyög...
***
Éppen végeztünk a reggelivel mikor a mobilom csörögni kezdett.-Eeegen?
-Szia, van egy kis probléma...-Kristóf hangja feszültségről árulkodott.
-Mi?-kérdeztem miközben kiléptem a hátsó kertbe. Kezdtem otthonosabban mozogni a házban.
-Este repülnünk kell...-a szemöldököm a hajamig szaladt miközben rágyújtottam.
-Ma?-a hangom élesebb volt a kelleténél.
-Muszáj, ezek a szerencsétlenek elbasztak valamit a szervezésnél, egy nappal korábban van a koncert...-a bocsánatkérő hangvételből tudtam, hogy Stofi tudja hol vagyok. Ami annyit jelent, hogy valószínűleg a többiek is tudják, hol vagyok.
-Mikor és hol találkozzunk?-dühös mozdulattal ültem az egyik nyugágyba ami a füvön pihent.
-Este nyolcra érted megyünk a lakásodhoz.-az utolsó szót jelentőségteljesen megnyomta.
-Rendben.-fogcsikorgatva vágtam zsebre a mobilt. Kimondottan dühített, hogy az egy szabadnapot is elvették tőlem.
-Mi a helyzet?-Aideen kecsesen lehuppant mellém a másik székre majd egy még kecsesebb mozdulattal eldőlt. Alig bírtam visszafojtani a nevetést miközben a szitkait hallgatva segítettem felállítani neki a széket.
-Jól vagy?-vonogattam a szemöldököm tettetett komolysággal.
-Óóó kussolj, kérlek!-ő sem bírta sokáig nevetés nélkül. Irtózatosan fura volt, hogy a morcos, "UtállakBernát!" Aideen eltűnt, de tudtam, hogy ez nem sokáig lesz így. Ha nem is ma, holnapra biztos megtörik a varázs és újra vissza fog térni az előítéleteihez.
Egész délután a kertben heverésztünk és beszélgettünk. Az általában idegesítő lustálkodás és semmit tevés ez alkalommal kifejezetten jól esett. Nem siettem el semmit és ez pokolian jó érzés volt. Beszélgetni egy csinos nővel, bort inni és élvezni a kellemes napos időt.
-Szóval Dániában koncerteztek...-hümmögött elismerően.-Az jó hely lehet, még soha nem voltam ott.-rámosolyogtam és ittam még egy kortyot.
-Hová szeretnél elutazni legszívesebben?
-Írországba, ott pedig Galway-be és Mullingarba...-ábrándos tekintettel nézett rám amitől ismét mosolyognom kellett.-Annyira gyönyörű hely! Vonz magához. Te éreztél már ilyet? Hogy egy hely vagy egy személy...szóval, hogy ilyen hatással lenne rád?-izgalmában hadarni kezdett.-Tudom, hogy van valami Írországban ami mássá teszi...érted?-bólintottam.
-Sejtem mire gondolsz. Én is éreztem már így.
-Egyszer úgy is eljutok oda...-motyogta kicsit elpirulva.
-Legyen úgy!-emeltem rá az italomat. A két pohár dallamos csilingeléssel koccant össze.
***
-Szóval Aideen-nel voltál...-Vince hangja felriaszt a félig alvó állapotból amibe a repülőn süllyedtem.-Aha.-feleltem nyugalommal a hangomban. Mit akar kihozni a dologból?-gondolkodtam a szemébe nézve.-Beszélgettünk...
-Szóval beszélgettetek...-a hangsúlytól akaratlanul is felvontam a szemöldököm.
-Talán baj?
-Nem hozzád való Bernie...-Lecsó hátradőlt az ülésen.-Az a lány nem holmi könnyű nőcske akit elvihetsz egy körre....-lapos oldalpillantást vetett rám.-Nem az eseted...
-Honnét tudod, hogy mi az esetem?-próbáltam megőrizni a hidegvéremet.
-Onnét, hogy ismerlek.-felelt egyszerűen.-Még csak nem is szőke...-ezzel a lényegre taposott. A szőke nők a gyengéim, de Fresher vörös mint a tűz. Hátradőltem és ismét lehunytam a szememet. Talán igaza van...Mégis valami van ebben a nőben ami nem hagy nyugodni. Mintha valami szirén lenne és a dala...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése